A Szent István-napi ünnepségek után különös jelenség bontakozott ki a közösségi médiában. Míg családok ezrei gyűltek össze a Budai Várban, hogy részesei legyenek az ősi tradícióknak, addig az online térben névtelen profilok mögül lejárató kampány indult az esemény szervezői ellen. Kovács Márton családapa megdöbbenve mutatta telefonján a kommenteket: „Három gyermekemmel álltam sorban a Szent Korona előtt, miközben valaki azt írta, hogy ez az ünnep csak az elit kiváltsága.”
Az elmúlt hónapokban ez nem egyedi eset. A magyar kulturális élet szereplői egyre gyakrabban szembesülnek személyüket és munkájukat célzó alaptalan vádakkal. A Nemzeti Színház új előadása, a „Gyökerek és szárnyak” kapcsán a rendező, Németh Katalin megjegyezte: „A darab bemutatója előtt már elítélték azok, akik nem is látták. Pedig mi csak azt szeretnénk megmutatni, hogyan találhatunk egyensúlyt a hagyományok tisztelete és a megújulás között.”
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatócsoportja által készített tanulmány szerint 2025-re a politikai kommunikáció súlypontja a tények megvitatásáról a személyek hitelességének aláásására tevődött át. Dr. Szabó Gergely médiakutató szerint: „A közösségi platformok algoritmusai a megosztó tartalmakat részesítik előnyben, így a rágalmak gyorsabban terjednek, mint a tényszerű cáfolatok.”
A jelenség túlmutat a politikai szereplőkön – a közösségi vezetők, egyházi személyek, kulturális szakemberek is célponttá váltak. A Sárospatakon évtizedek óta működő hagyományőrző közösség vezetője, Nagy Erzsébet nemrég találkozott a problémával: „Húsvéti programsorozatunkat váratlan támadás érte. Valaki azt terjesztette, hogy kizárjuk a modern gondolkodású embereket, pedig épp az ellenkezője igaz – hidat építünk múlt és jelen között.”
Szakemberek szerint a megoldás nem a visszavonulás, hanem a nyíltság és átláthatóság növelése. Az erős közösségek és a személyes találkozások ereje továbbra is hatékony ellenszere lehet a virtuális térben terjedő rágalmaknak. Talán éppen a hagyományos értékek – az igazmondás, a személyes felelősségvállalás és a tisztelet kultúrája – jelenthetik a választ korunk egyik legnagyobb kommunikációs kihívására.
