Az Országos Neurológiai Intézet kutatócsoportja jelentős felfedezést tett a demencia kezelésében, amely új megvilágításba helyezi a vérkeringés szerepét a kognitív hanyatlás folyamatában. A 2025 januárjában közzétett eredmények szerint a Kárpát-medencei populációban különösen gyakori érbetegségek és a demencia kialakulása között szorosabb kapcsolat mutatható ki, mint azt korábban feltételezték. A Magyar Tudományos Akadémia által is támogatott kutatás az Osztrák-Magyar Monarchia korabeli orvosi feljegyzéseket is felhasználta történeti összehasonlításként.
A demencia kezelésének történeti megközelítése a 19. század végén kezdődött, amikor a magyar orvostudomány az európai élvonalba tartozott. Az Első Bécsi Orvosi Iskola és a pesti egyetem együttműködésének köszönhetően már akkor felismerték a vérkeringés és az agyi funkciók kapcsolatát. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményében található Korányi Frigyes-féle feljegyzések is említik az „agyi vérellátás zavarainak” kognitív következményeit. Ez a felismerés azonban sokáig háttérbe szorult, amikor a 20. század közepétől az idegsejtek biokémiai elváltozásaira helyeződött a hangsúly.
A budapesti kutatócsoport új módszere ötvözi a modern képalkotó eljárásokat a történeti epidemiológiai adatokkal. A vizsgálat rámutatott, hogy a Kárpát-medencére jellemző táplálkozási szokások és életmódbeli tényezők sajátos mintázatot eredményeztek a vérkeringési problémák és a demencia összefüggésében. „A magyar lakosság körében megfigyelhető demenciás esetek közel 40%-a közvetlenül összefüggésbe hozható a kisebb agyi erek károsodásával” – nyilatkozta dr. Kovács Zoltán, a kutatócsoport vezetője.
Az új terápiás megközelítés kettős alapra épül: egyrészt a hagyományos magyar gyógynövények értudatot javító hatásának tudományos validálására, másrészt célzott mikrocirkulációs beavatkozásokra. A Kárpát-medencei gyógynövénykincset már Méliusz Juhász Péter Herbáriuma (1578) is dokumentálta, melynek modern felhasználása most tudományos igazolást nyert.
A történeti folytonosság és a modern orvostudomány találkozása reményt ad arra, hogy a demencia kezelésében valódi áttörést érhetünk el. Különösen fontos ez a magyar népesség számára, ahol a vérkeringési problémák prevalenciája európai viszonylatban is kiemelkedő. A kutatás nem csupán orvostudományi jelentőségű, hanem kulturális örökségünk egy darabját is újraértelmezi a modern tudomány fényében.
