A magyar sport két kiemelkedő alakja, Szoboszlai Dominik és Milák Kristóf továbbra is megosztja a közvéleményt, de egészen eltérő okokból. Míg a Liverpool középpályása hazafias nyilatkozatai és közösségi megnyilvánulásai miatt került célkeresztbe, addig az olimpiai bajnok úszó külföldre távozását sokan hazaárulásként értelmezik – derül ki a Nemzeti Sport elemzéséből.
Szoboszlai esetében a közösségi médiában megjelenő politikai állásfoglalásai váltottak ki heves reakciókat. A Belügyminisztérium Sajtóirodája által kiadott közleményben megerősítették, hogy a futballista ellen online fenyegetések érkeztek, amelyeket a hatóságok kivizsgálnak. A Liverpool FC hivatalos állásfoglalásában kiállt játékosa mellett, hangsúlyozva, hogy minden sportolónak joga van véleményének kifejezésére. „A gyűlöletbeszéd és fenyegetés semmilyen formáját nem toleráljuk” – nyilatkozott a klub szóvivője.
Milák Kristóf helyzete más jellegű vitát generált. Az úszó tavaly, 2024-ben távozott Magyarországról, miután több nyilvános összetűzésbe került a hazai sportvezetéssel. Egykori edzője, Selmeci Attila a Kossuth Rádiónak adott exkluzív interjújában elárulta: „Kristóf elsősorban szakmai okokból döntött a külföldi folytatás mellett, nem politikai megfontolásból.” Az úszó azóta egy amerikai klubban edz, és továbbra is magyar színekben versenyez.
Dr. Takács István sportjogász szerint mindkét eset jól tükrözi a közösségi média korának kihívásait: „A sportolók ma már nemcsak teljesítményükkel, hanem véleményükkel, személyes döntéseikkel is reflektorfénybe kerülnek. Ehhez a magyar társadalom még nem alkalmazkodott megfelelően.” A szakember hozzátette: mindkét sportoló elleni támadások jogi következményekkel is járhatnak, különösen a fenyegetések esetében.
A Magyar Olimpiai Bizottság közleményében mindkét sportolóval kapcsolatban higgadtságra intett. „Sportolóink sikerei mindannyiunk közös értékei, függetlenül a személyes véleményektől vagy szakmai döntésektől” – fogalmazott Gyulay Zsolt elnök. A két eset rávilágít: a közösségi média korában a sportolók közéleti szereplőkké válnak, ami új típusú társadalmi felelősséget és kihívásokat jelent számukra és a közvélemény számára egyaránt.
