1944. december 24-én, miközben a világ nagy részén a karácsonyi ünnepre készültek, Budapest körül bezárult a szovjet ostromgyűrű. A Magyar Királyi Honvédség és a német Wehrmacht egységei a fővárosban rekedtek, kezdetét vette a II. világháború egyik leghosszabb és legpusztítóbb városi ütközete. A Magyar Országos Levéltár hadműveleti naplói szerint ezen a napon a 2. Ukrán Front és a 3. Ukrán Front csapatai Budakalásznál találkoztak, teljessé téve Budapest bekerítését.
A főváros ostroma valójában már hetekkel korábban előrevetítette árnyékát. Az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérletet követően a nyilas hatalomátvétel után a háború elérte az ország szívét. A szovjet hadvezetés először a „Budapesti hadművelet” keretében november 3-ra tervezte a város elfoglalását, azonban a német és magyar ellenállás, valamint a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt ez nem sikerült. Dr. Ungváry Krisztián történész „Budapest ostroma” című alapművében részletesen dokumentálja, hogy a szovjet hadvezetés kezdetben alábecsülte a fővárosban összpontosuló ellenállást.
A karácsonyi ostromgyűrű bezárulásával közel 800.000 civil lakos, 70.000 magyar és 45.000 német katona rekedt a városban. Az élet hamarosan pokollá változott: a Fővárosi Levéltár korabeli jelentései szerint a közművek működése fokozatosan leállt, az élelmiszerkészletek rohamosan fogytak. Hindy Iván vezérezredes, Budapest védelmének parancsnoka, december 29-én kapott parancsot Hitler főhadiszállásáról: a várost „az utolsó emberig és az utolsó töltényig” védeni kell. A védők ez ellen nem tehettek semmit – a dezertálókat a nyilas különítményesek a helyszínen kivégezték.
Az ostrom 102 napig tartott, és 1945. február 13-án ért véget Buda felszabadításával. A harcok mérlegét a korabeli statisztikák és a Hadtörténeti Intézet dokumentumai alapján lehet felmérni: a polgári lakosság vesztesége meghaladta a 38.000 főt, míg a magyar és német katonai veszteség együttesen elérte a 40.000 főt. Budapest épületeinek 80%-a megsérült, a hidak mindegyike elpusztult. A háború után Budapest újjáépítése nemzeti összefogással valósult meg.
Ez a tragikus karácsonyi időszak ma is emlékeztet bennünket a háború kegyetlenségére és arra, hogy a Kárpát-medence történelmében milyen fontos a béke megőrzése. A főváros ostroma nem csupán hadtörténeti esemény, hanem a magyar kollektív emlékezet meghatározó része, amely generációk sorsát formálta át.
