NASA szonda eltűnése 2025: üstököskövető küldetés megszakadt

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

A Mars légkörének kutatására indított MAVEN űrszonda 2025 decemberében váratlanul megszakította a kommunikációt a földi irányítóközponttal. A 2013-ban felbocsátott, eredetileg kétéves küldetésre tervezett szonda több mint egy évtizeden át szolgáltatta a kritikus fontosságú adatokat bolygószomszédunk légköréről, mielőtt rejtélyes körülmények között eltűnt. Az Országos Levéltárban őrzött magyarországi űrkutatási dokumentumok szerint magyar kutatók is részt vettek a MAVEN egyes mérőműszereinek fejlesztésében.

A NASA Goddard Űrrepülési Központjának közleménye szerint a MAVEN szonda utolsó telemetriai jelei arra utaltak, hogy az űreszköz egy ritka, de intenzív napkitörés következtében súlyos műszaki hibát szenvedett. A szonda fő küldetése a marsi légkör változásainak dokumentálása volt, különös tekintettel arra, hogyan szökött el a bolygó egykori sűrű légköre az űrbe. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont archívuma szerint a MAVEN által gyűjtött adatok alapvetően megváltoztatták a vörös bolygó fejlődéstörténetéről alkotott elképzeléseinket. A szonda műszereihez tartozó részegységek programozásában budapesti mérnökök is közreműködtek, amint azt az MTA 2013-as projektdokumentációja igazolja.

Az űrszonda eltűnése különösen fájdalmas veszteség a tudományos közösség számára, mivel épp egy rendkívül ritka üstökös közeledését készült megfigyelni a Mars közelében. „A MAVEN nemcsak a marsi atmoszféra őrzője volt, hanem a földi és marsi légkör összehasonlító vizsgálatának kulcseszköze is” – nyilatkozta Dr. Kovács János, az ELTE Planetológiai Kutatócsoportjának vezetője. A szonda elvesztése ellenére a tudósok még feldolgozzák a korábban küldött hatalmas adatmennyiséget, ami várhatóan még évekig új felfedezésekhez vezethet.

A magyar űrkutatási hagyományok szempontjából is jelentős MAVEN-küldetés emlékeztet arra, hogy hazánk milyen fontos szerepet játszott a bolygókutatásban a Bay Zoltán-féle radarkísérletektől kezdve napjainkig. Az űrszonda öröksége tovább él a Mars légköréről gyűjtött felbecsülhetetlen értékű adatokban, amelyek segíthetnek megérteni saját bolygónk légkörének jövőbeni változásait is.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük