1895. november 8-án Wilhelm Conrad Röntgen würzburgi fizikus laboratóriumában különös jelenségre figyelt fel. Katódsugárcső kísérletei közben észrevette, hogy a közelben lévő fluoreszkáló ernyő felvillant, noha a csövet fekete kartonnal takarta le. A Magyar Tudományos Akadémia levéltárában őrzött korabeli tudományos levelezések szerint a felfedezés híre rendkívüli gyorsasággal terjedt Európában, és már 1896 januárjában megérkeztek az első hírek Budapestre is.
Röntgen módszeresen vizsgálta a rejtélyes sugarakat, melyeket „X-sugárzásnak” nevezett el, utalva ismeretlen természetükre. Kísérletei során felesége kezéről készítette el a világ első röntgenképét, melyen tisztán kirajzolódtak a csontok és jegygyűrűje. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményében található dokumentumok tanúsága szerint Magyarországon Klupáthy Jenő fizikus már 1896 januárjában bemutatta az első hazai röntgenfelvételt a Királyi Magyar Természettudományi Társulat ülésén, mindössze hetekkel Röntgen publikációja után.
A felfedezés forradalmasította az orvostudományt. Az emberi test belsejébe való „bepillantás” lehetősége korábban elképzelhetetlen diagnosztikai távlatokat nyitott. A Budapesti Királyi Orvosegyesület jegyzőkönyvei szerint hazánkban elsőként a Rókus Kórházban alkalmazták rendszeresen az új eljárást. Alexander Béla, a magyar radiológia úttörője 1906-ban már szakkönyvet publikált „A röntgensugarak alkalmazása a sebészetben” címmel, melyben saját tapasztalatait összegezte.
A röntgensugárzás felfedezése a magyar tudományos életre is jelentős hatást gyakorolt. A Kárpát-medencében működő orvosi intézmények sorra szerezték be a szükséges eszközöket, és hamarosan a vidéki kórházakban is elérhetővé vált ez a diagnosztikai módszer. Az Eötvös Loránd által vezetett Magyar Fizikai Társulat archívumában fellelhető feljegyzések szerint a fizikus maga is élénken érdeklődött az új jelenség iránt, és támogatta a hazai kutatásokat.
Az első világháború idején a röntgenvizsgálatok különös jelentőséget nyertek a sebesültek ellátásában. A Hadtörténeti Levéltár dokumentumai szerint a magyar katonaorvosok kezdeményezőként vezettek be mobil röntgenlaboratóriumokat, melyeket a frontvonalak közelében állítottak fel.
Röntgen felfedezése nemcsak az orvostudomány, hanem a modern fizika fejlődésére is óriási hatást gyakorolt, előkészítve a talajt a radioaktivitás és az atomszerkezet későbbi kutatásaihoz. E tudományos örökség ma is elevenen él a magyar orvosi és fizikai képzésben, emlékeztetve arra, hogy az emberi kíváncsiság és a módszeres kutatómunka miként alakította át alapvetően világképünket és gyógyítási lehetőségeinket.
