Horizont program magyar kutatások támogatása 2025-ben

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

Az 1867-es kiegyezés után létrejött Magyar Tudományos Akadémia modellértékű példáját követve, a magyar kormány jelentős mérföldkőhöz érkezett a hazai tudományos élet támogatásában. A 2025-ös költségvetésben rekordösszegű, 15 milliárd forintos kiegészítő támogatást különítenek el a Horizont Európa programban résztvevő magyar kutatók számára – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában fellelhető előterjesztésekből.

A tudományos kiválóság támogatásának hagyománya mélyen gyökerezik a magyar történelemben. Széchenyi István 1825-ös felajánlása óta a magyar tudósközösség mindig is európai színvonalon alkotott, amit az olyan kiemelkedő elmék, mint Bolyai János, Eötvös Loránd vagy Szent-Györgyi Albert munkássága is bizonyít. A most bejelentett program az Eötvös József által megalapozott oktatási és tudományos intézményrendszer szerves folytatásaként értelmezhető a 21. századi körülmények között. Az Országos Levéltár tudománytörténeti gyűjteményében található dokumentumok szerint a magyar kutatóintézetek minden korszakban képesek voltak kimagasló eredményeket elérni, ha megfelelő források álltak rendelkezésükre.

A Horizont program kiegészítő támogatása különösen fontos a Kárpát-medence természeti és kulturális örökségének tudományos feldolgozásában. A Debreceni Egyetem és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közös kutatási projektjei a tervek szerint kiemelt finanszírozást kapnak a program keretében. „A magyar tudományosság nem ismer határokat, ahogy a tudás sem” – fogalmazott az előterjesztés kapcsán az MTA elnöke, utalva a határokon átívelő tudományos együttműködések fontosságára.

Az intézkedés jelentőségét növeli, hogy a kormány külön pályázati ablakot nyit a fiatal, 35 év alatti kutatók számára, akik az orvostudomány, a mesterséges intelligencia és a fenntartható agrártechnológiák területén kívánnak alkotni. Ez a lépés méltó folytatása annak a hagyománynak, amit a 19. századi reformkori tudományos műhelyek alapoztak meg, amikor a nemzeti haladás és a nemzetközi tudományos életben való részvétel egyszerre volt cél.

A magyar tudományos örökség gazdagságát és folytonosságát látva, a 2025-ös támogatási program nem csupán pénzügyi kérdés, hanem a magyar szellemi önállóság és alkotóképesség megőrzésének záloga a globalizált világban.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük