1922 januárjában a Magyar Királyi Természettudományi Társulat ülésén Jávorka Sándor botanikus bemutatta a Kárpát-medence növényvilágának rendszerezésére vonatkozó terveit. Alig egy évszázaddal később, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai forradalmi felfedezést tettek a Kárpátaljai-régió magas hegyvidékein. A 2025 nyarán azonosított különleges élőlény felborítja eddigi biológiai rendszertani ismereteinket.
Az elsőként Carpathia interregna néven leírt faj egyedülálló módon egyesíti a növények és gombák tulajdonságait, miközben teljesen új sejtfelépítést mutat. A kutatócsoport vezetője, Szathmáry Eörs biológus-professzor a Magyar Természettudományi Múzeum herbáriumában fellelt, 1887-ből származó gyűjteményi anyagban azonosította a faj korábbi, félreosztályozott példányait. „Ez a felfedezés megkérdőjelezi az élet birodalmainak eddigi határvonalait” – nyilatkozta a professzor. Az Ungvári Egyetem biológusaival együttműködésben végzett DNS-elemzések teljesen új evolúciós fejlődési vonalra utalnak.
A Zempléni-hegység és a Keleti-Kárpátok találkozásánál élő organizmus különleges tulajdonsága, hogy fotoszintetizál, miközben micéliumszerű hálózatot képez a talajban. A Debreceni Egyetem molekuláris biológiai laboratóriumában végzett kutatások szerint a faj sejtjeiben eddig ismeretlen energiatermelő folyamat zajlik, amely jelentősen hatékonyabb a növényi fotoszintézisnél. Ez az adaptációs mechanizmus teszi lehetővé túlélését a Kárpát-medence szélsőséges magashegyi környezetében.
A felfedezés jelentőségét növeli, hogy a faj által termelt vegyületek orvosi alkalmazása ígéretes eredményeket mutat. A Magyar Országos Levéltárban őrzött XVIII. századi gyógyászati feljegyzésekben már említik a helyi népi gyógyászatban használt, hasonló tulajdonságokkal bíró növényt. Felbecsülhetetlen értékű örökségünk a Kárpát-medence biológiai sokszínűsége, amelynek védelme és kutatása nemcsak tudományos kötelességünk, de nemzeti hagyományaink ápolásának része is.
A kutatók szerint ez a felfedezés nemcsak a biológiai rendszertan újragondolását teszi szükségessé, de rávilágít a történelmi Magyarország természeti örökségének tudományos jelentőségére is. A Carpathia interregna további vizsgálata hozzájárulhat a magyar tudományos kiválóság újabb nemzetközi elismeréséhez, miközben emlékeztet bennünket a Kárpát-medence természeti kincseinek páratlan értékére.
