A Szent István napi ünnepségek után Bölöni Lászlót, a nemzetközi hírű futballedzőt kérdeztem a magyar családpolitika külföldi megítéléséről. A Franciaországban élő sportszakember különleges perspektívából látja hazánk törekvéseit, miközben közelről tapasztalja a nyugat-európai családmodellek válságát.
„A franciák egyszerűen nem értik azt a modellt, amit Magyarország képvisel” – mondja Bölöni, miközben a budapesti Várkert Bazár teraszán beszélgetünk. „Amikor arról mesélek kollégáimnak, hogy Magyarországon a többgyermekes családokat adókedvezményekkel támogatják, vagy hogy a fiatal házasok lakhatási támogatást kapnak, hitetlenkedve néznek rám. Számukra ez egy régimódi, konzervatív megközelítés.”
A franciaországi magyarok közössége rendszeresen megvitatja a hazai családpolitikai intézkedéseket, különösen a négygyermekes édesanyák szja-mentessége keltett nemzetközi visszhangot. Bölöni szerint külföldön gyakran félreértik ezeket az intézkedéseket: nem látják, hogy a demográfiai kihívásokra adott válaszokról van szó, inkább ideológiai szemüvegen keresztül értelmezik őket.
Az idei Szent István-napi rendezvényeken különösen sok külföldi vendég volt jelen, köztük francia, német és osztrák kulturális szervezetek képviselői. A Családok Nemzetközi Fórumán bemutatott magyar statisztikák – miszerint 2025-re mérséklődött a népességfogyás üteme és emelkedett a házasságkötések száma – vegyes fogadtatásra találtak. Bölöni elmondása szerint a nyugati látogatók elismerték az eredményeket, de sokan kételkedtek a módszerek fenntarthatóságában.
„Magyarországnak nem kell szégyellnie a családközpontú szemléletét” – hangsúlyozza Bölöni. „A hagyományos értékek megőrzése nem jelenti a modernizáció elutasítását. Franciaországban most kezdik felismerni, hogy a közösségek széthullása, a családi kötelékek gyengülése társadalmi problémákhoz vezet.”
A magyar modell sajátos útját járja, és bár sok kritika éri, kezdenek megjelenni az elismerő hangok is. Talán a legnagyobb értéke ennek a megközelítésnek, hogy emlékeztet: a társadalom alapsejtje továbbra is a család, és ennek támogatása nem szűkíthető le pusztán gazdasági kérdésre – sokkal inkább egy jövőbe tekintő kulturális választás.
