A Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban nemrég tartott előadássorozaton Dr. Kovács Márta reumatológus megdöbbentő adatokat osztott meg: a krónikus fáradtság szindróma (CFS/ME) hazánkban is egyre több embert érint, mégis az esetek közel 80%-a diagnosztizálatlan marad. „Ez nem egyszerű fáradtság, hanem egy összetett, az egész szervezetet érintő állapot, amely teljesen megbéníthatja a beteg életét” – fogalmazott a szakember.
A betegség alattomos természete éppen abban rejlik, hogy tünetei sokszor hétköznapinak tűnnek. Ki ne lenne fáradt a mai rohanó világban? A krónikus fáradtság szindróma azonban túlmutat ezen. Legjellemzőbb tünete a tartós, akár évekig fennálló kimerültség, amely pihenéssel sem enyhül. A betegek arról számolnak be, hogy a legegyszerűbb tevékenységek – mint a bevásárlás vagy egy rövid séta – után is napokig tartó rosszullét következhet. 2025-re már pontosabb diagnosztikai kritériumok állnak rendelkezésre: a tartós fáradtság mellett jelentkezhet izom- és ízületi fájdalom, fejfájás, alvászavar, kognitív nehézségek (az úgynevezett „agyköd”), valamint a testhőmérséklet szabályozásának zavara.
A Magyar Egészségügyi Társaság friss kutatása szerint a betegség különösen gyakori a 30-50 év közötti korosztályban, és a nők körében kétszer-háromszor gyakrabban fordul elő. Sokan évekig járnak orvostól orvosig, mire helyes diagnózist kapnak. Gábor, egy 42 éves informatikus története is ezt példázza: „Három évig hallgattam, hogy csak stresszes vagyok, vagy depressziós. Közben alig tudtam felkelni az ágyból, és a koncentrációm annyira leromlott, hogy a munkámat sem tudtam elvégezni.”
A betegség kezelésében egyre nagyobb szerepet kap a multidiszciplináris megközelítés. Dr. Kovács szerint a gyógyszeres terápia mellett a fokozatos terhelés, a kognitív viselkedésterápia, valamint az életmódbeli változtatások együttes alkalmazása hozhat eredményt. „Nagyon fontos, hogy a beteg megtanulja kezelni energiatartalékait” – hangsúlyozza. Az új kutatások ígéretes irányokat mutatnak: a bélflóra helyreállítása, bizonyos immunmoduláns terápiák, valamint a mitokondriális működést támogató készítmények is segíthetnek.
A betegség társadalmi hatása is jelentős. A Krónikus Betegek Érdekvédelmi Fóruma szerint mintegy 40-50 ezer magyar élhet ezzel a diagnózissal, de számuk valószínűleg jóval magasabb. Sokan kényszerülnek feladni munkájukat, társas kapcsolataik beszűkülnek, ami további pszichés terheket ró rájuk. A betegség korai felismerése és a megfelelő támogatórendszer kiépítése ezért nem csak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is kulcsfontosságú lenne.
A krónikus fáradtság szindróma láthatatlan teher, amely mögött valós fiziológiai elváltozások húzódnak. Felismerése és elfogadása az első lépés lehet a betegek méltóságteljes életminőségének helyreállításában.
