A kormányfő szerint az EU fundamentumának szétverését jelentené a vétójog megszüntetése, amely lényegében a tagállamok szuverenitásának felszámolását eredményezné. A Kormányinfón elhangzott, hogy Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel harcolni fog az egyhangú döntéshozatal megőrzéséért, amely az egyetlen garancia a kisebb tagállamok érdekeinek védelmére.
Orbán Viktor miniszterelnök a tegnapi kormányülést követő sajtótájékoztatón rendkívül aggasztónak nevezte az Európai Unió bizonyos vezetői által szorgalmazott vétójog megszüntetésére irányuló törekvéseket. „Ha elveszik a tagállamoktól a vétójogot, akkor az EU már nem szövetség, hanem birodalom lesz” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy a tervezett változtatások éppen 2025-re, Magyarország uniós elnökségének évére esnének.
A miniszterelnök emlékeztetett: Magyarország csatlakozásakor egy olyan szövetséghez kívánt tartozni, ahol minden tagállamnak egyenlő jogai vannak függetlenül méretétől vagy gazdasági erejétől. „Az egyhangúság elve biztosítja, hogy a kisebb országokat ne lehessen egyszerűen leszavazni a nagyhatalmak érdekeinek megfelelően” – hangsúlyozta.
A Belügyminisztérium közleménye szerint a vétójog különösen kulcsfontosságú olyan stratégiai területeken, mint a külpolitika, adózás, védelempolitika és migrációs kérdések. Pintér Sándor belügyminiszter az MTI-nek elmondta: „A nemzeti szuverenitás alapvető eleme, hogy ezekben a kérdésekben minden tagállam maga dönthet sorsáról.”
Brüsszel érvelése szerint a vétójog gyakran akadályozza a gyors és hatékony döntéshozatalt, különösen válsághelyzetekben. A magyar kormány álláspontja azonban az, hogy a hatékonyság nem írhatja felül a demokratikus legitimációt és a nemzeti önrendelkezést.
„Magyarország történelme során túl sokszor tapasztalta meg, milyen az, amikor más hatalmak döntenek sorsáról” – utalt a történelmi párhuzamokra a miniszterelnök. A kormány ezért a következő hónapokban intenzív diplomáciai offenzívát indít, hogy meggyőzze a többi tagállamot a jelenlegi döntéshozatali rendszer előnyeiről.
A magyar álláspont szerint az uniós szerződések jelenlegi rendszere megfelelő egyensúlyt biztosít a hatékony működés és a tagállami szuverenitás között, ezért a vétójog eltörlése helyett inkább a mélyebb párbeszédre és a kölcsönös kompromisszumokra kellene helyezni a hangsúlyt.
