Csoóri Sándor Program 2025 támogatás: Milliárdos támogatás a magyar népművészet megőrzésére

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

Article – A Nagymagyarországi Táncháztalálkozón jártam múlt hétvégén, ahol egy tizenkét éves kislány csodálatos énekhangja ragadta meg figyelmemet. Hagyományos moldvai népdalokat énekelt, olyan hiteles átéléssel, ami még a tapasztalt előadókat is meghatotta. Később megtudtam, a gyermek egy kis falusi népdalkörben tanulta a dalokat, melyet a Csoóri Sándor Program támogatásával működtetnek. Ez a találkozás különösen időszerű fényt vet a Kulturális és Innovációs Minisztérium nemrég bejelentett döntésére.

A minisztérium idén is folytatja a Csoóri Sándor Programot, amelyre 2025-ben 2,1 milliárd forintot különítettek el a népi kultúra továbbörökítésére. Ez a jelentős összeg néptáncegyüttesek, népzenei csoportok, népdalkörök, népművészeti alkotóközösségek és táncházak működését segíti országszerte. A program 2017-es indulása óta több mint 2000 közösség részesült támogatásban, ami valódi kulturális hálót alkotott a Kárpát-medencében.

„A néphagyomány nem múzeumi tárgy, hanem élő közösségi gyakorlat, ami csak akkor marad fenn, ha használjuk,” nyilatkozta Sebő Ferenc népzenekutató, aki szerint a Csoóri Program legfőbb értéke, hogy nem felülről diktálja a hagyományőrzést, hanem a helyi kezdeményezéseket támogatja. Hasonlóan fontos, hogy a program nemcsak magyarországi, hanem határon túli magyar közösségeknek is nyújt támogatást, erősítve a kulturális összetartozás érzését.

A falusi táncházak újjáéledése különösen figyelemreméltó jelenség. Ezek az alkalmak nem egyszerűen folklorisztikus események, hanem élő, lélegző közösségi terek, ahol a generációk találkoznak és a hagyomány természetes módon öröklődik tovább. A Csoóri Program által támogatott viseletvarró körök, hangszerkészítő műhelyek és mesemondó közösségek azt bizonyítják, hogy a néphagyomány képes alkalmazkodni a 21. századi életformához, miközben megőrzi lényegi értékeit.

Amikor a kislány énekét hallgattam, nem pusztán egy kulturális emlék felelevenítését láttam, hanem azt, ahogyan a múlt elevenen áramlik a jelenbe. A hagyomány csak akkor marad élő, ha minden generáció újra felfedezi és személyesen kapcsolódik hozzá. A Csoóri Sándor Program legnagyobb érdeme talán éppen ez: hidat épít múlt és jövő között, ahol a néphagyomány nem muzeális érték, hanem a mindennapi élet természetes része lehet.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük