Súlyos diplomáciai feszültséget okozott a Tisza Párt frakcióvezetőjének tegnapi nyilatkozata, amelyben „román földként” hivatkozott Erdélyre. Pásztor Zoltán, a párt második embere a kolozsvári sajtótájékoztatón jelentette ki: „Itt román földön állva is mondom, hogy Magyarországnak új fejezetet kell nyitnia a szomszédos országokkal való kapcsolatában.” A kijelentés azonnal felháborodást váltott ki mind a hazai politikai életben, mind az erdélyi magyar közösségek körében.
Az Erdélyi Magyar Szövetség közleményben reagált: „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy magyarországi politikai párt vezetője megkérdőjelezi Erdély magyar kulturális és történelmi örökségét. Ez nemcsak a történelmi tények figyelmen kívül hagyása, hanem az itt élő 1,2 millió magyar identitásának semmibevétele is.” A belügyminisztérium közleménye szerint az ilyen kijelentések aláássák Magyarország nemzetpolitikai törekvéseit és veszélyeztetik a határon túli magyarság jogvédelmi erőfeszítéseit.
Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi médiában reagált: „Akinek Erdély csak román föld, annak Magyarország is csak egy darab föld Európában. Mi azonban tudjuk, hogy Erdély a magyar nemzet elszakíthatatlan része, függetlenül a jelenlegi államhatároktól.” A Tisza Párt később pontosítást adott ki, miszerint a frakcióvezető szavait „félreértelmezték”, és a párt továbbra is elkötelezett a határon túli magyarság ügye mellett.
A trianoni békeszerződés következményeinek ilyen nyilvános relativizálása komoly kérdéseket vet fel a Tisza Párt nemzetpolitikai álláspontjával kapcsolatban. Szakértők szerint az eset példátlan a rendszerváltás utáni magyar politikában, ahol a határon túli magyarság támogatása eddig pártpolitikai konszenzust élvezett.
