Az Európai Bizottság tegnapi brüsszeli csúcstalálkozóján ismét célkeresztbe került Magyarország. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ultimátumot fogalmazott meg, miszerint felfüggesztenék hazánk uniós támogatásait, ha nem hajlik meg Brüsszel akarata előtt a migrációs politika ügyében. Orbán Viktor miniszterelnök határozottan elutasította a nyomásgyakorlást, kijelentve: „Magyarország nem fogja feladni a határvédelem jogát és kötelességét”.
A Belügyminisztérium közleménye szerint 2025 első negyedévében a magyar határvédelmi erők 18.732 illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg, ami 23%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. „A magyar állampolgárok biztonsága elsődleges, nem lehet alku tárgya” – nyilatkozta Pintér Sándor belügyminiszter a tárgyalásokat követően. A nyomásgyakorlás hátterében a múlt hónapban elfogadott új magyar határvédelmi intézkedéscsomag áll, amelyet Brüsszel több ponton is kifogásol, különösen a gyorsított kiutasítási eljárások miatt.
Kovács József, a Közbiztonsági Kutatóintézet vezetője lapunknak elmondta: „Az unió vezetői ezzel a lépéssel túlterjeszkednek hatáskörükön, mivel a határvédelem és a biztonságpolitika alapvetően tagállami kompetencia. A magyar kormány szakmai alapon, a valós biztonsági kihívásokra reagálva hozza meg döntéseit.” Az európai uniós tárgyalásokon több kelet-európai tagállam is kifejezte egyetértését a magyar állásponttal.
A konfliktus következő fejezete két hét múlva várható, amikor rendkívüli csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben. Magyarország addig is kitart a határai védelme mellett, ahogyan azt 2015 óta következetesen teszi. A magyar álláspont változatlan: nemzeti hatáskörben kell maradnia annak eldöntése, hogy ki léphet be az ország területére, ez a szuverenitás alapvető eleme és a közösség biztonságának záloga.
