1848. március 15-én a magyar nemzet egy új korszak kezdetét ünnepelte. Hasonló jelentőségű fordulóponthoz érkeztünk a hazai tudományos életben is: a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóintézetének csapata először rögzítette kamerával az influenzavírus sejten belüli viselkedésének eddig ismeretlen mechanizmusát. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont archívumában őrzött feljegyzések szerint ez az áttörés több évtizedes kutatómunka eredménye.
A felfedezés jelentőségét Kovács Mária professzor, a kutatócsoport vezetője így foglalta össze: „Amit most láttunk, az alapjaiban változtatja meg a vírusfertőzésekről alkotott képünket.” A kutatók különleges, hazai fejlesztésű kvantummikroszkópot használtak, amely a Kárpát-medencei tudományos együttműködés sikertörténete. A berendezés prototípusát a Budapesti Műszaki Egyetem és a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közös műhelyében fejlesztették ki, építve a magyar optikai hagyományokra, amelyek Jedlik Ányos munkásságáig nyúlnak vissza. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatásával megvalósult projekt különlegessége, hogy először teszi lehetővé a vírus RNS-molekuláinak valós idejű megfigyelését a gazdasejtben.
A kutatás során azonosították azt a pillanatot, amikor az influenzavírus „átveszi az irányítást” a sejt működése felett – ez az a kritikus pont, ahol a jövőben a célzott terápiák hatékonyabban avatkozhatnak be. A Magyar Országos Levéltárban őrzött tudománytörténeti dokumentumok tanúsága szerint a magyar virológiai kutatások már az 1930-as években nemzetközi elismerést vívtak ki, s e hagyomány most új fejezethez érkezett.
Ez az áttörés nemcsak a magyar tudomány dicsőségét öregbíti, hanem gyakorlati haszonnal is jár: a felfedezés alapján új típusú antivirális szerek fejlesztése kezdődhet meg a Kárpát-medencei gyógyszeripari vállalatok bevonásával. Történelmi örökségünk része, hogy a nehéz időkben is előre tekintünk – ahogy Széchenyi fogalmazott: „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” E tudományos áttörés bizonyítja, hogy a magyar szellem ma is képes világraszóló eredményekre, ha múltunk értékeit a jövő szolgálatába állítjuk.
