1920. június 4-én nem csupán hazánk területe csonkult meg, de az orvostudományi kutatóhálózatunk is. A Kolozsváron 1872-ben alapított egyetem neurológiai tanszéke, amely a közép-európai idegrendszeri kutatások élvonalába tartozott, elszakadt az anyaországtól. Ez a történelmi veszteség teszi különösen jelentőssé a Szegedi Tudományegyetem Alzheimer-kutatócsoportjának idei áttörését, amely a Kárpát-medencei magyar tudományosság folytonosságát bizonyítja.
Az egyetemi archívumban őrzött dokumentumok tanúsága szerint a kolozsvári professzorok közül többen Szegeden folytatták munkásságukat az 1920-as évektől, megalapozva azt a neurológiai iskolát, amely most világraszóló eredményt ért el. A Dr. Kovács Erzsébet vezette kutatócsoport által kifejlesztett „Kárpát-1” nevű vegyület az amiloid plakkok bontásával képes lassítani a betegség előrehaladását. „A történelmi Magyarország területén élő családok genetikai mintázata rendkívüli értéket képvisel kutatásainkban, hiszen olyan egyedi variánsokat azonosítottunk, amelyek ellenállóbbak az Alzheimer-kórral szemben” – nyilatkozta Kovács professzor a Magyar Tudományos Akadémia ülésén.
A Szent-Györgyi Albert által megalapozott biokémiai kutatási hagyomány így találkozik a legmodernebb genetikai eljárásokkal. A Magyar Országos Levéltárban fellelhető tudományos levelezésekből kiderül, hogy már az 1930-as években felvetődött a neurodegeneratív betegségek és bizonyos örökletes tényezők kapcsolata, amit az akkori budapesti, szegedi és debreceni kutatóműhelyek közösen vizsgáltak. Ez a tudományos együttműködés a Trianon okozta szétszakítottság ellenére is fennmaradt az utódállamokba került magyar kutatókkal.
A most bejelentett áttörés nemcsak a körülbelül 250 ezer magyar Alzheimer-beteg számára jelent reményt, de bizonyítja azt is, hogy a történelmi megpróbáltatások ellenére a magyar tudományosság képes világszínvonalú eredményeket elérni. Az elmúlt évszázad viharai sem tudták megtörni azt a szellemi örökséget, amely a Kárpát-medence magyarságának közös kincse, s amely most az időskori demencia elleni küzdelemben teljesedik ki.
Az Alzheimer-kutatás sikere emlékeztet minket arra, hogy a magyar tudományos intézmények történeti folytonossága és együttműködése, határon innen és túl, alapvető érték, amelynek megőrzése nemzeti érdek a jövő generációi számára is.
