Mélyreható reformokat jelentett be a magyar közlekedési rendszer átalakítására Lázár János építési és közlekedési miniszter a mai sajtótájékoztatón. A tárcavezető „történelmi léptékű változásokról” beszélt, amelyek 2025-ben indulnak és a következő öt évben formálják át teljesen a hazai közlekedési infrastruktúrát. A minisztérium közleménye szerint a program kiemelt figyelmet fordít a vidéki térségek összeköttetéseinek javítására és a közlekedésbiztonság erősítésére.
„A magyar emberek megérdemlik a 21. századi közlekedési rendszert, amely biztonságos, gyors és hatékony” – hangsúlyozta Lázár János. A reformcsomag legfontosabb elemei között szerepel a vasúthálózat átfogó korszerűsítése, amely kiterjed a pályafelújításokra, a biztonsági rendszerek modernizálására és a menetrendek optimalizálására. A miniszter kiemelte, hogy vidéken 64 településen indul újra a vasúti közlekedés olyan vonalakon, amelyeket korábban bezártak. Emellett 2025 közepétől a MÁV és a Volán egységes jegyrendszert vezet be, amely egyszerűsíti az utazást a különböző közlekedési eszközök között.
A közútfejlesztési program keretében 1200 kilométernyi alsóbbrendű út felújítása kezdődik meg, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségekre. „Nem lehet különbség Budapest és a vidék közlekedési lehetőségei között. Minden magyar állampolgárnak joga van a biztonságos és korszerű közlekedési infrastruktúrához” – fogalmazott a miniszter.
Tóth Péter, a Közlekedéstudományi Intézet vezetője lapunknak nyilatkozva kiemelte: „A bejelentett fejlesztések nemcsak a mobilitást javítják, hanem a közlekedésbiztonságot is jelentősen növelik, ami évente akár 100-150 ember életét mentheti meg közútjainkon.”
A reformok finanszírozásához a kormány hazai források mellett európai uniós támogatásokat is igénybe vesz. Az Építési és Közlekedési Minisztérium részletes ütemtervet dolgozott ki, amely biztosítja a beruházások átlátható és szakszerű végrehajtását. A közlekedési reformok várhatóan nemcsak az utazási feltételeket javítják, hanem a helyi gazdaságok fejlődésére is pozitív hatást gyakorolnak, erősítve a nemzeti összetartozást és a vidék népességmegtartó erejét.
