Nostradamus jóslatai 2025: 500 éve tartó rejtély és mítosz

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

A decemberi sötétség beköszöntével ismét előkerülnek a rejtélyes quatrainek, Nostradamus enigmatikus négysoros jóslatai. Ötszáz éve várjuk, hogy a francia asztrológus és látnok homályos üzenetei beteljesüljenek. Közben a Szent Bertalan éji mészárlás, a francia forradalom, Hitler felemelkedése, vagy épp a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után sokan kiáltottak fel: „Lám, ezt is megjósolta!”

A XVI. századi próféta, Michel de Nostredame 1555-ben jelentette meg először jóslatgyűjteményét „Les Prophéties” címmel. Célzatosan homályos, többféleképpen értelmezhető sorait azóta is sokan próbálják dekódolni, különösen az év végéhez közeledve, amikor a jövő titkai iránti kíváncsiság felerősödik. Dr. Nagy Katalin történész szerint azonban óvatosnak kell lennünk: „Nostradamus szövegei kiváló példái az úgynevezett Barnum-effektusnak – olyan általános állításokat tartalmaznak, amelyekben bárki magára ismerhet.”

A 2025-ös évre vonatkozó jóslatok között találunk figyelmeztetést gazdasági összeomlásról, természeti katasztrófákról és egy új világrend kialakulásáról. Az egyik legtöbbet idézett quatrain szerint: „Mikor a Hold vöröslő könnyeket hullat, a Földön új korszak kezdődik” – amit sokan egy különleges holdfogyatkozásra és azt követő társadalmi változásokra vonatkoztatnak. Marosi Péter csillagász azonban figyelmeztet: „A 2025-ös év valóban tartogat látványos égi jelenségeket, de ezeket a modern asztrológia évtizedekkel előre kiszámította, misztikum nélkül.”

Az évszázadok során Nostradamus kultusza szinte vallási jelenséggé nőtte ki magát. Könyvei bestsellereké váltak, dokumentumfilmek, weboldalak százai foglalkoznak jóslataival. Kevesen tudják azonban, hogy eredeti szövegeit ófrancia, latin, görög és provanszál nyelven írta, rejtjelezett formában – részben azért, hogy elkerülje az egyházi cenzúrát és az eretnekség vádját. A mai értelmezések többsége későbbi, gyakran pontatlan fordításokon alapul.

A XXI. században, amikor az emberiség valódi kihívásokkal néz szembe a klímaváltozástól a mesterséges intelligencia térhódításáig, érdemes elgondolkodni: miért ragaszkodunk még mindig ezekhez a rejtélyes próféciákhoz? Talán mert a bizonytalanság korában megnyugtató az a gondolat, hogy valaki már előre látta a jövőnket – még akkor is, ha ezt csak utólag, az események bekövetkezte után véljük felfedezni a homályos sorokban.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük