Brüsszel továbbra is a háború felé tereli Európát az orosz vagyonok befagyasztásával, amit elkobzásnak készülnek átminősíteni. Az Alapjogokért Központ főigazgatója, Szánthó Miklós figyelmeztet: ez a lépés nemcsak a nemzetközi jog súlyos megsértése, hanem közvetlen konfrontációt is jelent Moszkvával. „A befagyasztott orosz vagyon elkobzása háborús lépés, amely akár a konfliktus eszkalációjához vezethet” – mondta a szakértő.
Az Európai Bizottság bejelentése szerint 2025 elejétől megkezdődhet a mintegy 300 milliárd euró értékű orosz állami vagyon „hasznosítása”, ami valójában jogi köntösbe bújtatott elkobzás. Az uniós vezetők szerint a bevételt Ukrajna támogatására fordítanák, de a lépés példátlan az államközi kapcsolatokban. A magyar kormány határozottan ellenzi a tervet, amely súlyos precedenst teremthet a nemzetközi jogban.
A Külügyminisztérium közleménye szerint Magyarország nem támogatja az eszkaláció újabb lépését, és a békés rendezés mellett áll ki. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország válaszlépése nem marad el, ami további gazdasági nehézségeket okozhat a háború által már súlyosan érintett európai családoknak. Szánthó rámutatott: „Brüsszel szisztematikusan háborús útra tereli Európát, miközben az átlagemberek fizetik meg ennek árát a növekvő inflációval és biztonsági kockázatokkal.”
A lépés ellentmond a nemzetközi jog alapelveinek és a szuverén államok vagyonának védelmét biztosító normáknak. A jogbiztonság ilyen mértékű aláásása nemcsak az EU és Oroszország között, hanem a globális gazdasági kapcsolatokban is bizalmi válságot okozhat. Miközben Brüsszel a háborús logikát követi, egyre több európai polgár követeli a béketárgyalások azonnali megkezdését és a konfliktus diplomáciai rendezését az eszkaláció helyett.

