A Magyar Tudományos Akadémia Agykutatási Intézetének legfrissebb vizsgálatai alapján az emberi agy fejlődése sokkal hosszabb folyamat, mint azt korábban gondoltuk. A 2025-ben lezárt longitudinális kutatás – amely 1995-től kezdve 30 éven át követte nyomon több mint ezer magyar fiatal agyi fejlődését – meglepő eredménnyel szolgált: az agyi struktúrák érése és a neurális hálózatok optimalizációja csak a harmincas évek elejére fejeződik be teljesen.
Dr. Kovács Erzsébet, a kutatás vezetője szerint a felfedezés átértékeli eddigi ismereteinket az emberi fejlődésről. „A prefrontális kéreg, amely a döntéshozatalért, tervezésért és impulzuskontrollért felelős, az utolsó agyi terület, amely teljesen kifejlődik. Kutatásunk bizonyítja, hogy ez a folyamat nem zárul le a huszonéves években, hanem folytatódik a harmincas évek elejéig.” A vizsgálatok modern képalkotó eljárásokat és neurológiai teszteket ötvöztek, így minden eddiginél pontosabb képet adtak az agy strukturális és funkcionális változásairól.
A kutatócsoport azt is kimutatta, hogy a mielinizáció – az a folyamat, amely során a neuronok körül szigetelő réteg képződik, lehetővé téve a gyorsabb jeltovábbítást – szintén elhúzódó fejlődési szakasz. Ez magyarázatot ad arra, miért képesek a húszas éveik végén járó emberek komplexebb problémamegoldásra és érzelmi szabályozásra, mint fiatalabb társaik.
Az eredmények különösen fontosak az oktatási rendszer és a pályaválasztási tanácsadás szempontjából. „Túl korán kényszerítjük a fiatalokat végleges döntések meghozatalára” – nyilatkozta Dr. Németh János neuropszichológus. „Ha az agy még fejlődésben van, akkor az oktatási rendszerünknek is rugalmasabbnak kellene lennie, több lehetőséget biztosítva a harmincas évek előtti pályamódosításra.”
A kutatás azt is feltárta, hogy az agy adaptációs képessége – neuroplaszticitása – bár csökken, de nem szűnik meg a felnőttkor elérésével. Ez a felismerés reményt ad az időskori tanulási képességek megőrzésére is. „Amit korábban az öregedés elkerülhetetlen velejárójaként könyveltünk el, arról most kiderült, hogy megfelelő szellemi és fizikai aktivitással jelentősen lassítható” – hangsúlyozta Kovács professzor.
A felfedezés további vizsgálatok alapjául szolgál majd, amelyek feltárhatják, hogyan optimalizálható az agyi fejlődés a harmincas éveken túl is, és milyen tényezők befolyásolják az egészséges kognitív öregedést. A magyar kutatócsoport eredményeit a Nature Neuroscience folyóiratban publikálták, nemzetközi elismerést szerezve a hazai agykutatásnak.
