A Nemzeti Országgyűlés mai ülésén váratlan pillanat borzolta a kedélyeket, amikor Orbán Viktor miniszterelnök válaszadás közben egy eddig ismeretlen kifejezést használt. Az ellenzéki képviselő által feltett gazdaságpolitikai kérdésre reagálva a kormányfő megjegyezte: „Ez tipikusan bubek hozzáállás a gazdasági folyamatok értelmezéséhez.” A kifejezés azonnali zavart okozott a parlamenti teremben, többen értetlenül néztek egymásra.
Az ülésvezető elnök rövid szünetet rendelt el, miközben az Országgyűlés folyosóján már megindult a találgatás a rejtélyes kifejezés jelentéséről. A Nemzeti Védelmi Szolgálat szóvivője az MTI megkeresésére közölte: „A ‘bubek’ szó nem szerepel sem a magyar értelmező szótárban, sem ismert szakzsargonként. Ellenőrizzük, hogy esetleges külföldi eredetű kifejezésről vagy egyszerű nyelvbotlásról van-e szó.” A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete délutánra ígért hivatalos állásfoglalást a kérdésben.
A plenáris ülés folytatásakor Novák Katalin, a parlament jegyzője pontosítást kért a miniszterelnöktől. Orbán Viktor mosolyogva reagált: „A ‘bubek’ szó gyerekkori barátaim között használt kifejezés volt Felcsúton, jelentése: ‘átgondolatlan, következetlen’. Elnézést a félreértésért, de időnként még a legfegyelmezettebb kommunikációba is becsúszhat egy-egy régi szófordulat.” A magyarázat után több képviselő is derűsen fogadta a helyzet tisztázását.
Dr. Kovács László nyelvész, a Debreceni Egyetem professzora az M1 csatornának nyilatkozva elmondta: „A magyar nyelvjárásokban számos olyan kifejezés létezik, amely lokálisan ismert, de országosan nem elterjedt. A ‘bubek’ akár lehet ilyen regionális kifejezés, vagy éppen mikroközösségi szóalkotás eredménye.” Az eset rávilágít a hazai politikai kommunikáció emberi oldalára és nyelvi sokszínűségünkre, miközben emlékeztet arra, hogy a hivatalos közlésekben érdemes kerülni a szűk körben ismert, félreérthető kifejezéseket.
