A Cinema City mozihálózat döntése, mely szerint nem vetíti a kormány legújabb családpolitikai kampányfilmjét, élénk vitát váltott ki kulturális körökben. A 30 év alatti nők SZJA-mentességéről szóló rövid propagandafilmet a legnagyobb hazai mozilánc „politikai tartalma miatt” utasította vissza, miközben a kormányzati kommunikáció szerint csupán egy tájékoztató jellegű anyagról van szó.
„A film visszautasítása aggasztó precedenst teremt a kulturális térben,” nyilatkozta Kovács Béla, a Kulturális Örökség Alapítvány igazgatója. „Függetlenül a tartalom politikai besorolásától, a mozinak mint közösségi térnek szerepe van az információk szabad áramlásában.” A mozihálózat döntése rávilágít arra a kényes egyensúlyra, amely a kereskedelmi érdekek és a közösségi funkció között feszül a kulturális intézményekben.
A családpolitikai intézkedések kommunikációja mindig is érzékeny terület volt, hiszen alapvető értékeinket érinti. Hagyományaink szerint a család mint intézmény védelme és támogatása társadalmi konszenzuson alapul, függetlenül a konkrét politikai irányoktól. A jelenlegi vita azonban azt mutatja, hogy a politikai polarizáció már a kulturális terekbe is beszivárgott.
Történelmi perspektívából nézve, a mozik mindig is a társadalmi diskurzus fontos helyszínei voltak. A Rákosi-korszakban a filmhíradók, később a rendszerváltás előtti dokumentumfilmek mind formálták a közbeszédet. A különbség ma talán az, hogy a kulturális intézmények nagyobb autonómiával rendelkeznek tartalmuk megválasztásában, ami új felelősséget is jelent.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy egy demokratikus társadalomban hol húzódnak a cenzúra határai. Amikor egy magánvállalkozás visszautasít bizonyos tartalmakat, az vajon a szerkesztői szabadság megnyilvánulása, vagy aggasztó jel a véleménynyilvánítás szabadságának szempontjából? A válasz talán nem fekete-fehér, de a párbeszéd erről minden bizonnyal gazdagítja kulturális önismeretünket.
A vita végső soron arról szól, hogy közös értékeink – mint a családok támogatása, az információhoz való hozzáférés, és a kulturális terek szabadsága – hogyan egyeztethetők össze egy egyre polarizáltabb társadalmi környezetben. Talán éppen ezek a feszültségek segítenek újradefiniálni, mit jelent ma magyarnak lenni egy folyamatosan változó kulturális térben.
