Az Epstein-Barr vírus (EBV), melyet népszerűen csókvírusnak is neveznek, és az autoimmun betegségek kapcsolata újabb mérföldkőhöz érkezett a Magyar Immunológiai Intézet 2025 júniusában közzétett kutatási eredményeivel. A Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem közös vizsgálata 1500 szisztémás lupus erythematosus (SLE) diagnózissal élő magyar beteg adatait elemezte, bizonyítékot találva a vírusfertőzés és az autoimmun folyamatok közötti ok-okozati összefüggésre. Dr. Kovács Mária, a kutatás vezetője szerint „az EBV-fertőzés utáni molekuláris mimikri jelenség kulcsszerepet játszik a lupusz kialakulásában, különösen a genetikailag fogékony személyeknél”.
Az Epstein-Barr vírus, mely a népesség közel 95%-át megfertőzi életük során, évtizedekig rejtőzhet immunsejtjeinkben. A Magyar Immunológiai Társaság adatai alapján hazánkban mintegy 40.000 diagnosztizált lupuszos beteg él, azonban a tényleges szám ennél jelentősen magasabb lehet. A kutatás során alkalmazott új, nagy érzékenységű szerológiai tesztek kimutatták, hogy a lupuszos betegek 99,7%-a átesett EBV-fertőzésen, szemben a kontrollcsoport 94,5%-ával. A vírus EBNA-1 fehérjéje és a humán transzkripciós faktorok közötti molekuláris hasonlóság kritikus pont lehet az autoimmunitás kialakulásában.
Az új magyar-fejlesztésű vérplazma analízis eljárás különös figyelmet fordított a vírus látens fertőzési mintázataira. Dr. Szabó Péter immunológus hangsúlyozza: „A lupusz mellett más autoimmun kórképek, mint a sclerosis multiplex és a rheumatoid arthritis esetében is azonosítottunk hasonló molekuláris kapcsolatokat.” A hazai kutatók által kifejlesztett mesterséges intelligencia-alapú diagnosztikai algoritmus 82%-os pontossággal jelzi előre a magas kockázatú egyéneknél az autoimmun betegség kialakulásának valószínűségét a vírusfertőzést követő 5-10 éves időszakban.
A felfedezés jelentősége túlmutat a diagnosztikán. A Budapesti Immunoterápiás Központban már kísérleti stádiumban van egy terápiás vakcina, amely a fertőzött immunsejtek célzott elpusztítására irányul. Világszinten is egyedülálló ez a megközelítés, amely megakadályozhatja az autoimmun folyamatok kialakulását még a klinikai tünetek megjelenése előtt. A fejlesztés különösen fontos lehet a fiatal nők számára, akik körében tízszer gyakoribb a lupusz előfordulása.
Az új kutatási eredmények alapján a szakemberek azt javasolják, hogy a családi előfordulás vagy genetikai hajlam esetén fokozott figyelmet fordítsanak az EBV-fertőzés megelőzésére és a korai diagnózisra. Bár a „csókvírus” elnevezés könnyed, a következmények súlyosak lehetnek – figyelmeztet a Magyar Reumatológusok Egyesülete, amely már dolgozik az új irányelvek kidolgozásán a felfedezés fényében.
