1925. augusztus 15-én Winfried Otto Schumann német fizikus először írta le a Föld és az ionoszféra között létrejövő elektromágneses rezonanciát, amelyet ma Schumann-rezonanciának nevezünk. A jelenség 7,83 Hz-es alapfrekvenciája évszázadok óta állandó volt – egészen 2025 novemberéig, amikor a 3I/ATLAS üstökös áthaladása során ez az érték váratlanul megváltozott.
A Magyar Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének mérései szerint az üstökös közelségében a Schumann-rezonancia alapfrekvenciája rövid időre 8,67 Hz-re emelkedett. Dr. Kovács Bálint, az intézet kutatási igazgatója elmondta: „A Kárpát-medencei mérőállomásaink különösen erős jelváltozást mutattak, ami összefüggésbe hozható az üstökös által kibocsátott részecskefelhő és a földi mágneses mező kölcsönhatásával.” Az anomáliát a Nemzetközi Űrállomás műszerei is rögzítették.
A jelenség nem példa nélküli a történelemben. A Halley-üstökös 1910-es áthaladásakor hasonló elektromágneses zavarokat jegyeztek fel, bár akkor még nem állt rendelkezésre megfelelő műszerezettség a pontos mérésekhez. A Magyar Királyi Meteorológiai Intézet archívumában található feljegyzések szerint 1910 májusában „szokatlan légköri jelenségeket és mágneses zavarokat” figyeltek meg, amelyek egybeestek az üstökös átvonulásával.
A 3I/ATLAS üstökös okozta elektromágneses változások különösen érdekesek, mivel hatással voltak a navigációs rendszerekre, rádiófrekvenciás kommunikációra és bizonyos meteorológiai műszerekre is. A Budapesti Műszaki Egyetem elektromágneses kutatócsoportja szerint az űridőjárási esemény lehetőséget adott a Föld elektromágneses pajzsának és a kozmikus sugárzás kölcsönhatásának jobb megértésére.
A tudomány számára ez az esemény különösen értékes adatokat szolgáltat a bolygóközi tér és a földi mágneses mező kapcsolatának megértéséhez. Bár a jelenség nem jelentett veszélyt az emberiségre, emlékeztet minket arra, hogy a világűr és bolygónk közötti kapcsolat sokkal összetettebb, mint korábban gondoltuk. A mérési adatok feldolgozása folyamatban van, és várhatóan új betekintést nyújt majd a Naprendszer elektromágneses jellemzőibe.
