3I/ATLAS üstökös 2025 titokzatos csillagközi rejtélyei

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

A 2025-ös év különleges égi eseményt hoz a Föld lakói számára: a 3I/ATLAS üstökös áthalad naprendszerünkön, és februártól szabad szemmel is látható lesz az északi féltekén. Az objektum kivételes jelentőségét az adja, hogy a második hivatalosan azonosított csillagközi látogató, amely más csillagrendszerből érkezve látogat meg bennünket. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának előzetes adatai szerint az üstökös pályája egyértelműen hiperbolikus, ami megerősíti csillagközi eredetét.

Az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) teleszkóprendszer fedezte fel először 2023 februárjában, amikor a Jupiter pályáján túl járt. Kezdetben szokványos üstökösnek tűnt, azonban a pályaszámítások hamar feltárták különleges természetét. A Piszkéstetői Obszervatórium munkatársainak számításai szerint az objektum sebessége közel 95 km/s, ami jelentősen meghaladja a Naprendszer szökési sebességét. „Ez az üstökös valódi kozmikus vándor, amely évmilliárdokon át utazhatott a csillagközi térben, mielőtt elérte volna naprendszerünket” – nyilatkozta Dr. Kovács János csillagász a legfrissebb megfigyelések után.

Az üstökös összetétele további rejtélyeket tartogat. A spektroszkópiai elemzések szokatlanul magas szén- és nitrogéntartalmat mutatnak, ami eltér a naprendszerünkben keletkezett üstökösökétől. A Debreceni Egyetem kutatócsoportja aktívan részt vesz az adatok feldolgozásában, különös tekintettel az üstökös kómájában azonosított szerves vegyületekre. Ezek az eredmények új ablakot nyithatnak a más csillagrendszerekben zajló bolygóképződési folyamatok megértésére.

A 3I/ATLAS üstökös tanulmányozása alapvető betekintést nyújthat a csillagközi anyag összetételébe és ezáltal galaxisunk evolúciójába. Az olyan csillagközi vándorok, mint az ‘Oumuamua és most a 3I/ATLAS, ritka lehetőséget kínálnak arra, hogy közvetlenül vizsgálhassunk más csillagrendszerekből származó anyagot. A Magyar Asztrobiológiai Társaság szerint ezek az objektumok akár az élet építőköveinek galaxisok közötti terjedéséről is információt nyújthatnak, ami az asztrobiológia egyik legizgalmasabb kutatási területe.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük