Az 1956-os forradalom 69. évfordulóján a budapesti Terror Háza Múzeum előtt tartott megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a szabadságharcosok öröksége ma is kötelezi a magyarságot. Az Országos Széchényi Könyvtár által nemrég digitalizált, eddig ismeretlen forradalmi röplapok segítségével új részletek váltak ismerthetővé az események első napjairól, melyekre a kormányfő is utalt felszólalásában.
A miniszterelnök kiemelte, hogy a szabadságharc emléke nem csupán történelmi reflexió, hanem a nemzeti identitás alapköve és útmutató a jelen kihívásaihoz. „Az 1956-os forradalom azt tanítja nekünk, hogy a szabadság nem ajándék, hanem megharcolni való érték, amelyet minden nemzedéknek újra és újra meg kell védenie” – fogalmazott beszédében. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének legújabb kutatásai szerint a forradalom nemzetközi visszhangja jóval erősebb volt, mint korábban feltételezték. A nemrég feldolgozott levéltári források alapján a semleges államok diplomatái is rendkívüli jelentőségűnek tartották a magyar nép szabadságküzdelmét, amit a Magyar Nemzeti Levéltár „Diplomaták szemével” című, most megnyíló kiállítása is dokumentál. Orbán Viktor beszédében kifejtette, hogy a forradalom leverését követő megtorlás 1956-1963 közötti dokumentumai a diktatúrák természetrajzát mutatják be, ami figyelmeztetés a jelenkor számára is.
A megemlékezésen bejelentették, hogy a kormány döntése alapján 2026-ra, a forradalom 70. évfordulójára teljeskörűen megújul a Corvin köz és környéke, a szabadságharc egyik legfontosabb helyszíne. A miniszterelnök hangsúlyozta: „A történelmi emlékezet nem pusztán a múlt felidézése, hanem a jövő alakításának eszköze is. Az 1956-os forradalmárok bátorsága olyan erkölcsi iránytű, amely nemzedékről nemzedékre segít eligazodni a legnehezebb időkben is.” A Magyar Nemzeti Múzeumban megnyíló új állandó kiállítás a forradalom eddig kevésbé ismert vidéki eseményeit és a nemzetközi szolidaritás megnyilvánulásait is bemutatja majd a nagyközönségnek.
