13 milliárd éves szupernóva fényének észlelése 2025-ben: ősi robbanás fénye eléri a Földet

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

13 milliárd éves szupernóva fényének észlelése 2025-ben: ősi robbanás fénye eléri a Földet

1912. június 5-én egy különleges csillagászati eseményt jegyzett fel Konkoly Thege Miklós, a magyar csillagászat egyik kiemelkedő alakja, az ógyallai csillagvizsgálóban. Ez az észlelés az akkori műszerek korlátai miatt nem tette lehetővé a távoli objektumok pontos azonosítását. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont archívumából származó dokumentumok most új megvilágításba kerülnek, ahogy a modern űrtávcsövek korszakában készülünk egy rendkívüli jelenség megfigyelésére.

2025-ben a James Webb űrteleszkóp és a hazai csillagászati intézmények összehangolt megfigyelési programot indítanak egy 13 milliárd éves szupernóva-robbanás fényének észlelésére. Ez a fény közvetlenül az univerzum születése után keletkezett, amikor az első csillagok megjelentek a kozmoszban. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói szerint ez egyedülálló lehetőség az univerzum korai történetének tanulmányozására. „A fény, amely most ér el hozzánk, abból az időszakból származik, amikor az univerzum még gyermekkorát élte” – nyilatkozta Dr. Kovács János csillagász a készülő megfigyelésekről.

A Konkoly Thege által alapított kutatási hagyomány ma is él. Az egykori ógyallai megfigyelőállomás szellemi örökségét ápoló csillagászaink a legmodernebb technológiával felszerelkezve várják a szupernóva fényét. Az MTA Csillagászati Intézete szerint a megfigyelés különleges jelentőségű: a robbanás adataiból következtethetünk az univerzum korai kémiai összetételére, a nehéz elemek kialakulására és az első galaxisok fejlődésére.

Az emberiség történelméhez viszonyítva felfoghatatlanul ősi fény érkezése emlékeztet bennünket a kozmikus kontinuitásra. Ahogyan az egykori magyar csillagászok is az égboltot kémlelték válaszokat keresve, úgy folytatjuk ma is ezt a küldetést. A pislákoló fény, amely akkor indult útjára, amikor az univerzum alig 800 millió éves volt, összeköti a régmúltat a jelennel, emlékeztetve tudományos örökségünk időtlenségére és a csillagászati kutatások folytonosságára hazánkban.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük